Strausz Janka

A sintó és a japán népi hiedelemvilág (a japán faluhatár jelentősége)

Strausz Janka

 

1.       Sintó irányzatok:

népi sintó (legtisztább formában fennmaradt változat), népi hiedelmek, babonák

szekta sintó – több szekta, amelyek vallásos tevékenységet folytatnak, de nincs szentélyük

udvari sintó: – a császári család részvételével végzett rituálék

szentély sintó: – nagy szentélyekhez kötődik, éves fesztiválok helyszínei

 

2.       Sintó:

A japánok ősvallása: (神道), azaz a Kamik Útja

Kami (神): rejtélyes természeti erő megtestesülése, amely különleges helyeken, tárgyakban lakozik. Lehet elhunyt személy megtestesülése is.

ž  Vallási szinkretizmus: a kontinensről érkező vallások (buddhizmus, taoizmus) hatása

ž  Animisztikus vallás – jellemzi: a spiritualitás, a pluralizmus, a természet tisztelete

ž  Célja: az e világi élet elősegítése, támogatása

ž  Fontosabb rituáléi:       Shichi-go-san (7-5-3), azaz a gyermekek egészséges, hosszú életének érdekében végzett tisztító rítus

Házassági ceremónia, újszülöttel kapcsolatos rituálék

Közösségi rituálék: ősök tisztelete: sintó szentélyben, rizs aratása, ültetése

Egyéb rontásűző, tisztító célzatú rítusok

 

3.       A népi sintó és a japán falu világa:

Fontos: az uji gami (氏神) tisztelete, azaz a közösség jólétéért felelős, teremtő ős-kami. A falu vagy területvédő kami (adott területen élő, rokoni viszonyokat ápoló nagycsaládok közös kamija – ált. családalapító ős! Aratás, betegség – közösséget érintő esetekben hozzá fordulnak.

 

A japán falu eredeti határpontjai:

Muraムラ (falu=lakóterület),  Nora (termőföld)ノラ  és Yama (hegy)ヤマ határaiban.

 

A faluhatár:

„Senki földje”: sem a faluhoz, sem a külvilághoz nem tartozik.

Ambivalens, veszélyes, transzcendens dimenzió.

A mindennapi életet befolyásoló, jelentős térbeli elem (gyülekezési hely, közösségi események, rituálék színtere)

Falusi önidentitás kifejeződése (többi falutól a határ választ el): falun belüli világ (rend) – falun kívüli ismeretlen világ (káosz) – duális szerkezetű világkép.

Meghatározhatatlan tér, homályos dimenzió  - az emberi világhoz fűződő, feltűnő cselekedetek (pl. éneklés) felboríthatják a világok közti egyensúlyt - esküvőknél el kell kerülni.

Csak konkrét céllal közelítik meg (faluba bejutás/kijutás, ceremóniák).

Megakadályozza a betegségek és a szerencsétlenségek bejutását a faluba.

ž  Mindent, ami tisztátalan és ártalmas, innen űzik ki.

ž  Ördögi teremtmények jelennek meg itt, akik veszedelmet hoznak a falura.

ž  Az istenségeknek és a szellemeknek fohászkodnak, különféle imádságokat mondanak el.

ž  A rejtett paradicsomba/túlvilágra vezet el.

ž  A holtak szellemét itt fogadják és búcsúztatják el.

 

          Faluhatár jelölő ikonok:

ž  Mesterséges (teremtett) ikonok:

Határvédő kamik szobrai: Douso-jin 道祖神 (a legnépszerűbb határvédő ), Yama no Kami (hegyi szellem), Jizou 地蔵 (temetők környékén)

                Shimenawa (az úton keresztbe húzva: útzáró kötél), út menti jelzőoszlopok, fákról lelógatott szalmacipők, különféle tárgyak, fába vert sarlók

földbe szúrt bot, kút, fakapu, bábuk.

                Hidak: Hashi-hime: a hidak közelében felbukkanó, féltékeny és bosszúálló szellemlény, aki irigykedik a szerelmesekre.

 

ž  Természetalkotta ikonok (hétköznapi látvánnyal bíró tereptárgyak)

          Sziklák, folyók, öblök, vízesések, szirtek, barlangok szájai,földhalmok, hegyekre vezető utak, hegyi hágók, hármas-és négyes útkereszteződések, átkelőhelyek, kitaposott gyalogösvények

 

          Közösséget érintő problémák felszámolása a faluhatárnál:

káros rovarok száműzése (mushi okuri), betegségek (ekijin okuri), kedvezőtlen időjárási körülmények (amakaze okuri)felszámolása, keresztutak lezárása (tsuji-giri), elhunyt ősök lelkeinek (mitama) üdvözlése/búcsúztatása (shouryou mukae/okuri), obon (halottak napi ünnep), gyógyító ceremóniák.

Áradás veszélyekor, valamint vár- és hídépítkezések előtt: emberi áldozat (hitobashira szokása) a víz kamijának kiengesztelésére.

 

Faluhatárral kapcsolatos legendák:

Tsukigami-sama (憑神様): az embert megszálló istenségek és éhező szellemek (Jikitori, Gakibotoke, Hidarugami)

Jóslatok: isteni kinyilatkoztatás az útkereszteződésekben (tsujiura 辻占) és hidaknál (hashiura 橋占)

A híd mint központi motívum (hídon a holtak lelkei járnak-kelnek, ezért az újszülött sem kelhet át rajta).

Wankashi (椀貸し), azaz a kölcsönbe kapott rizses tálka legendája (barlangnál, tó szélénél, vízesésnél, kútnál, ősi sírhelyeknél)

 

Ajánlott irodalom:

Bhikku Satori Bhante, A sintoizmus, Gondolat Kiadó, 1990.

Ian Reader, A sintoizmus, Kossuth Kiadó, 2000.

Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999

 

Megosztás a facebookon